A két dolog teljesen mást jelent.
Tápanyag intoleranciáról akkor beszélünk ha az állat (vagy ember) nem képes egy adott tápanyagot megemészteni, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges enzimekkel. Tipikusan ilyen a laktóz (tejcukor) intolerancia. Ez nagyon sok embert és a háziállataink többségét is érinti. Ekkor a bélcsatornába belekerült tejcukor nem képes megemésztődni, puffadás, hasi görcsök, hasmenés alakul ki. Háziállatainknak emiatt lehetőleg ne adjunk tejet.
Tápanyag allergiáról akkor beszélünk, ha az emésztőcsatornába került táplálékra a szervezet rendelllenes módon, allergiás reakcióval válaszol.
Mi okozhat tápanyag allergiát?
Sajnos, szinte bármi. Kutyások között elterjedt az a nézet, hogy a csirkehús allergizál. A valóság azonban az, hogy bármilyen fehérje (tej, marhahús, búzaglutén, tojás, pulyka) okozhat allergiát a szervezetben. A csirkehús feltehetően azért lett főbűnösnek kikiáltva, mert nagyon sok tápban szerepel alkotóelemként. (Ha a kutyatápok többségében pl. kenguruhús szerepelne, lehet, hogy arra is sok kutya mutatna allergiás reakciót.)
Honnan tudom, hogy a kedvencem allergiás a tápra?
Sajnos ezt nem egyszerű kideríteni, az állatorvosnak is kemény feladat a diagnózis felállítása, a tünetek ugyanis ugyanazok, amelyeket a környezeti allergének váltanak ki az állatból. A helyzetet bonyolítja, hogy gyakran a környezeti allergia és az eleség allergia egyszerre van jelen egy állatban.
Leggyakoribb tünetek: lábvégek nyalogatása, viszketegség, fülrázás, hallójárat gyulladás, emésztési zavarok
Hogyan állapítja meg az állatorvos a tápanyag allergiát?
A fenti tünetek felvetik az állatorvosban az allergiás háttér fennállását. A környezeti allergének (virágporok, házipor, poratka, textíliák stb.) felderítésére allergiatesztek állnak rendelkezésre.
Az eleségallergia kiderítésére sajnos ez a módszer nem használható, nem megbízható.
Ilyenkor kerül szóba az ún. eliminációs diéta.
Mi az az eliminációs diéta?
Az eliminációs diétának két fajtája létezik.
Az első típusnál gyökeresen szakítunk minden korábban adott táplálékkal és csak egyféle (korábban még nem etetett) fehérjeforrással etetjük kedvencünket. Ez lehet bármilyen húsféle (nyúl, birka, tengeri hal, kenguru stb) és mellé valamilyen növényi táplálék (párolt burgonya, manioka, barna rizs).
Szigorúan tilos bármilyen más táplálék vagy jutalomfalat adása. Ezt a diétát 6 hétig kell folytatni, ennyi idő alatt ürülnek ki a szervezetből a korábban belekerült allergének. Ha minden jól megy (és nincs környezeti allergiája a kutyusnak) ekkorra már egy tünetmentes, nem viszketeg kutyánk van. 🙂
Ekkor egyenként elkezdhetjük adni a korábban adott táplálékforrás valamelyikét, de mindig csak egyfélét. Ha ismét megjelennek a tünetek, biztosak lehetünk benne, hogy a kutyánk allergiás erre a tápanyagra. Ezt a szakaszt provokációs etetésnek vagy diétának hívjuk.
A másik módszer a hipoallergén tápok alkalmazása.
Mik azok a hipoallergén tápok?
A hipoallergén tápok speciális gyártási eljárással készülnek: a bennük lévő fehérje alkotóelemeket enzimesen kisebb molekulákká bontják le (fragmentálják). Ezek a kisebb molekulák már nem képesek allergiát okozni a szervezetben. Általában minél kisebb részekre bontják az eredeti molekulát, annál kisebb eséllyel allergizálnak. Webáruházunk a Sam’s Field, Virbac, Happy Dog Vet és Purina Pro Plan Veterinary Diet tápjait ajánlja kutyáknak és macskáknak!